Hosszú hónapok óta nem írtunk. Röviden, ami azóta történt: dolgozunk, okosodunk, konferenciára járunk, néha barátkozunk, stb.
Ezeken túl néhány napja már elmondhatom, hogy KÖLTÖZÜNK! Kb. 1,5 év várakozás után végre kaptunk egy két szobás szolgálati lakást! Kicsit lassan haladunk ugyan az ünnepek miatt, de lassan, jövőre majd csak elkészülünk!
Most ez nálunk a fő téma, e körül forognak a mindennapjaink! Ha végeztünk, mutatunk néhány képet!
Addig is minden kedves Barátunknak, Rokonunknak, Ismerősünknek Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk!
Mazohista módon megint hajnalban keltünk és újra megpróbálkoztunk a halpiac felkutatásával, ezúttal sikerrel jártunk:) Cápák, kardhalak, polipok, tintahalak és rengeteg apró hal került terítékre.
Ezt követően még egy kis tengerpart, majd ebéd a magyar étteremben, stílusosan tunéziai kaját ettünk egy kis Gundel palacsintával kiegészítve.
Délután búcsú a tengertől, fotózkodás a kertben, majd az utolsó vacsora:)
Pakolás, majd hajnali kettőkor(!!!!!!) vár minket a transzferbusz.
Ismét a szállodából jelentkezünk 2 napos szaharai kirándulásunkat követően.
Hétfőn egy római kori amfiteátrum megtekintésével indult a nap
majd megnéztük a tunéziai őslakosok, a berberek barlanglakásait, hihetetlen, de tényleg itt élnek és kedvesen fogadják a látogatókat
Ezután tovább indultunk a Szahara felé, aholbeöltöztettek bennünket sivatagi embernek és kb. egy óra erejéig beleélhettük magunkat a dromedáron tevegelő berber életébe, akik karavánnal haladnak a forró sivatagban céljuk felé. A mi célunk az volt, hogy a teve hátán maradjunk, jelentem, sikerült:)
Az éjszakát ugyan a sivatagban, de nem a csillagos ég alatt, hanem egy szállodában töltöttük (Douzban), ahol igen korai nyugovóra térést követően ma hajnalban három (igen, 3!!!) órakorébresztett a vezetőnk. Igen korai reggelit követően, -miután átkeltünk egy jelenleg kiszáradt tengeren-, megnéztük a napfelkeltét a Szaharában, aminek belseje felé már dzsippekkel indultunk tovább.
Útközben megnéztünk egy valódi oázist, ami igazi felüdülés a nagy semmi közepén forrással, patakkal, vízeséssel és persze őslakosokkal.
Folytattuk utunkat dél felé, ahol már a homok és a szél az úr és ahol a homokdűnék magasodnak. Alkalmi sofőrünk féltette ugyan a vadiúj Toyota Land Cruiser-t, de némi rábeszélés árán mégiscsak átélhettük a dakarosok dűnelovagló élményeit.
Filmes kérdésünk következik (by Timi és Gyuri): melyik film forgatási helyszíne volt az alábbi képen látható, G. Lukas által építtetett díszletváros, melyet a forgatás után a sivatagban hagytak.
Ezután megtapasztaltuk a sivatagi szél erejét, a homok érintését és a varázslatos Szaharát.
Fájó búcsút vettünk dzsippjeinktől , majd egy datolyaültetvény látogatását közbeiktatva hazafelé vettük az irányt, mely hosszú utunk alatt még a helyi szőnyegkészítés rejtelmeit is megismertük.
Kairouanban még vetettünk egy pillantást a Nagy Mecsetre, majd visszaérkeztünk a szállodába.
Utunk során alkalmi buszsofőrünk az összes létező közlekedési szabályt megszegte, ennek köszönhetően időnként veszélyes szituációkba keveredtünk, erre egy példa a következő kép:
Két nap alatt egy kb. ezer km-es körutat tettünk meg az ország belseje felé haladva, majd visszatérvemerőben más üdülővárosba, Sousse-ba.
Tudósításunk Tunéziából, Sousse-ból folytatódik. Kb. 30 oC, időnként fátyolfelhő, kellemes tengeri szellő.
A tegnapi medencézésnek, csúzdázásnak és a légkondiknak köszönhetően mind a ketten megfáztunk. Ritának a gyomrát is sikerült reggel elég rendesen elrontania, a "szaftos" részletekbe nem mennék bele...
Reggel a napfelkelte megnézésével kezdtük teraszunkról a tenger felett. Majd újdonsült magyar ismerőseinkkel a kikötőben kezdtük a városnézést. Sajna a halpiacról már lecsúsztunk, de a benn horgonyzó "kalózhajókban" gyönyörködhettünk. Egy helyi fiú gekkót aggatott rám a parton.
A kikötő után jött a medina. A Ribat (szerzetes erőd) felderítésével kezdtük, világító tornyából csodás a kilátás az egész medinára. Míg ott nézelődtünk beindult a medinai bazár forgataga. Belevetettük megunkat. Néhány szót, mondatot szinte mindegyik eladó tud, pl.: Szervus vizibusz, Szeretlek Zsuzsi ... Érdekesek a henteseknél kirakott marhafejek, lógó nyelvvel. Az árak a bazárban kétfélék, amerikaiknak, gazdagabb kapitalista országok belieknek szólnak a nyitó áraik, ránk szegény országbeliekre (magyarokra, tunéziaiakra) alkudozás után az ár harmada vonatkozik.
A bazár után újra tengerpart, napozás, majd kis séta a városban. Egy magyar étterem is van Sousseban, azt is megtaláltuk, egyik nap majd talán ott ebédelünk.
Ma korán fekvés vacsora után, mert holnap korán kelünk a két napos szaharai kirándulás miatt. Amúgy is kicsit a nátha ledöntött minket.
2 nap múlva a Szaharából visszatérve újra jelentkezünk. (Hacsak a sivatagi vihar el nem nyel minket, vagy a berberek el nem rabolnak.)
Jótékony alvás után ma egész nap a pihenésről, strandolásról szólt.
Kipróbáltuk a szálloda csúszdáit és a 3 közül az egyik szabadtéri medencét. A szép időnek köszönhetően kezd már színünk is lenni.
Délután összefutottunk még a helyi idegenveztőnkkel, lefoglaltuk a további fakultatív programokat....
A mi szállodánkban sajna nincs wifi, de a szállodalánc egy másik szállodájában, ami közös parkból nyílik, van és ingyen használható.
Aki izgulna az egészségünk miatt, azoknak írjuk, hogy a szálloda orvosa Magyarországon végzett és tökéletesen beszél magyarul ÁLLÍTÓLAG, szerencsére még nem kellett ellenőriznünk az infó hitelességét!
Szóval a mai nap csendes lubickolással és abszolút pihenéssel telt, holnap bevetjük magunkat a belváros forgatagába, a medinába (óváros)
Szerencsésen megérkeztünka messzi Afrikába, a gép késés és komplikáció nélkül leszállt a monastiri repülőtéren, majd busszal Sousse-ba vittek a Hotel Marhaba-ba.
Ami az időjárást illeti kb. 30 fok van, felhő egy szál se, a tenger kellemesen meleg és kristálytiszta! Aranyhomokos tengerpart, datolyapálmák mindenütt.
A szálloda nem mai, de szépen felújított, szobánk bár egyszerű, de a tengerre néz.
A kaja, bár tartottunk az afrikai konyhától, abszolút ehető. Még a kuszkusz is!!!
Holnap találkozunk az itteni idegenvezetővel, addig is tengerpart...
Külhoni tudósításunkat holnap folytatjuk a Szahara szomszédságából:)
Utolsó napunkat terveinkkel ellentétben mégsem kiadós alvással kezdtük, hanem időben ébredve még utoljára megmártóztunk a medencékben. Aztán gyors pakolás és búcsúreggeli után fájó szívvel, de elhagytuk a szállodát. Átugrottunk a 7 km-re fekvő Zsámbékra, ahol megnéztük a romtemplomot, ami megmaradt belőle, az szép nagyon! Igaz, az egész Zsámbéki-medence egy kis gyöngyszem a főváros közelében.
Kis kitérőnk után irány a pálya és az otthonunk! Holnaptól vissza a régi kerékvágásba!
Ám ahogy a főnököm szokta mondani, vannak történések, amelyeknél az embernek meg kell állnia egy pillanatra...ez az alkalom éppen ilyen volt:)
Az wellneshétvége 2. napja igazi wellness és pihenés volt.
Sokáig alvás, majd késői reggeli. Laza kis séta a faluban. Kicsit borús az idő, de szerencsére most nem esik, nem úgy, mint este. Kis séta közben ebédszerzés, mert félpanzión vagyunk (két búrkifli). Délután wellness, minden mennyiségben: infraszauna, gőzkabin, finnszauna, úszás, jakuzzi és mindkettőnknek fél óra olajos masszázs a wellness részlegben. Szuper volt! Este bőséges vacsi, málnaszörppel megspékelve. És mi vár még ránk?! Esti borkóstolás. És hosszú alvás.
Kedves, lelkes kevesek, akik még esetleg nézitek néha blogunkat, egy kis bejegyzés.
E hétvégén vagyunk 1 éves házasok, és ennek megünneplésére egy Wellness hétvégével ajándékoztuk meg magunkat. Herceghalom, Hotel Abacus. Szuper a szálloda és mi egy superior szobában vagyunk, ami mellesleg nagyobb, mint a szobánk a garzonban. Ma csak próbáltuk feltérképezni, bejelentkeztünk massage-ra, egy jót vacsiztunk szerény, de elégséges vacsorakínálatukból.
Holnap képeket is teszünk fel a helyről.
Vasárnapig vagyunk, aztán újra munka ezerrel. Most is naponta írunk.
Szeptemberbe újra repülünk. Akit érdekel, akkor is tartson velünk.
Utolsó nap a paradicsomban (leszámítva a balesetet). A szállods újabb lehetőségeit fedeztük fel a tengerpartozás, medencék melett. Tényleg arra mennek, hogy ki ne tedd a lábad. Még saját útszéli gözele sütögető nénijük is van. Hihetetlen módon iható és hűsít a sós és vizes joghurt.
A nap nagy részében napoztunk, vízbe mártóztunk, pihentünk.
A jeep safari, hamam és szállodai csúszdák kivételével végül is kihasználtuk a lehetőségeket.
Holnap hajnalban útrakelünk, hogy hazatérjünk.
A viszontlátásra: R&L
Ui.:Ha tetszett, blogunkat otthon folytatjuk magyar kalandjainkról:) Mert velünk otthon is mindig történik valami !
24 órás kórházi rabság után délután ötkor végre Laci kiszabadult! Szó szerint, a kórház biztosítóval folytatott csatájának Laci látta a vesztét, elkobozták az útlevelét és a megegyezésig nem is adták vissza!
A végleges diagnózis alkartörés, kapott gipszet és két hétre rögzítést. Azt mondta, táncolni majd tud:)
Ma egyébként csendes pihenésről szólt a nap, Rita a szállodában, Laci a kórházban.
Cserébe lemaradtunk a mára tervezett jeep safariról:( sebaj!
Holnap megpróbálunk balesetmentesen kikapcsolódni és vigyázni magunkra!
Az 5. nap kicsit megkésve érkezik és egyedül írom(Rita).
Aki ismeri a nyaralási szokásainkat, talán már meg sem lepődik.....történt velünk egy kis baleset! Timinek és Gyurinak előre is bocs, az esküvőn azért ott leszünk!!!
Tegnap bringával tettünk egy kis túrát(40 km) és visszafelé, már a hotel közelében Laci elesett a bicajjal:( Délután még gyógyítgattuk a hotelben, de estére rosszabb lett, ezért bementünk a beleki kórházba, ahol kiderült, hogy el van törve a könyöke!!!
Egyelőre csak egy karrögzítőt kapott, de bent kellett maradnia éjszakára:((((((((((
Ma reggel elvileg a vérömlenyt megcsapolják, aztán jöhet vissza a szállodába. Remélem este már együtt írjuk a mai élményeket.
Egyébként jól van, csak egyikünknek sem esett jól egy külön töltött éjszaka egy idegen országban!!! De ennél nagyobb baj szerencsére nincs! Azt még nem tudni, hogy mi lesz a végleges ellátás!
Ezt leszámítva itt még mindig 30 fok van és lehetne élvezni mindent!
Helló!
Jelentem ma raftingoztunk. Túléltük! Délután egy kis tengerparti sütkérezés, Laci részéről küzdelem a habokkal.
Könnyű kis vacsi. A szokásos esti koktélozás a lobbyban.
Éjszakai kultúra: Moulin Rouge a szállodában.
Holnap ismét nagy kaland! Kövessetek!
R&L
Lassan mozdulni sem tudunk...Ma egész napos városnézés volt Antalya-ban(1 millió lakos).
Reggel mindjárt egy aranyműves üzletben találtuk magunkat, ahol egy tipikus török kereskedő kb. fél milliót érő aranyat akart féláron! ránk sózni. Az ékszerek gyönyörűek voltak, no de az áruk!!!! Mindenesetre ittunk török kávét, aminek a zaccából jósoltak nekünk:)
Aztán jött pepitában ugyanez...a bőráruház....ott meg egy divatbemutatót néztünk végig, amit a kedvünkért rendeztek...mindent, csak vásároljunk!
Végre következett az óváros, szebbnél szebb terekkel, bazárokkal, vásárlással, kikötővel, tengerparti ebéddel, török fagyival.
Délután még jött a Mini City, ahol Törökország nevezetességeinek kicsinyített másait néztük meg. Végül még egy kis vízesés!
Röviden a mai nap...holnap nagy kalandba vetjük magunkat....no de erről majd holnap, ha túléltük:)
Szerencsésen landolt a gépünk Antalya repterén, ahol a várt 22 fok helyett 28 fogadott! A korábbi utazáskor megismert Malévhez képest a török TW légitársaság gépe fapados volt.
Az idő príma, a tenger még kicsit hűvös. A szálloda pazar, a szoba félig a tengerre, félig a hegyekre néz. A kiszolgálás minden igényünket kielégíti. Tegnap este már csak a szálloda felfedezésére volt idő a vacsoráig, de ma mindent bepótoltunk!
Délelőtt tengerparti séta, fotózás, majd egy kis sport. Ebéd után tengerpart, napozás, szauna, szóval RELAX! Ja és megszerveztük az itteni utazási irodás csajjal a programokat!
Majd meglátjátok! Igyekszünk néha hírt adni magunkról!
